Gyorsan lezuhanyoztam és 6-kor már ágyban is voltam. Nagyon kifárasztott az út. De...egy valamit nem értettem. Ha Channie szobájában vagyok akkor ő hol fog aludni? És lehet max 5 éves...és óvodással hogy fogunk osztozni a szobán? Ahh bullá bullá...majd holnap megbeszéljük mosz túl álmos vagyok.

Zzzzzzz....Zzzzz...

Reggel 7-kor ébredtem az ajtón beszállingózó finom illatra. Azt hittem túl korán keltem, én nem lesz semmit ennem. Korán kelő típus vagyok, de a szüleim már hozzászoktak ehhez. Úgy látszik Min bácsi is korán kel, mert már a reggelit készítette amikor kikószáltam a konyhába.

Min: Annyeong Byeol-ah. Jól aludtál?

Byeol: Oh...ne.

Min: Igazából van egy meglepetésem...tudom, hogy csak a hegedűdet tudtad elhozni ezért én felhoztam a pincéből....ezeket.

Min bácsi egy szintetizátorra, gitárra és dobszerkóra mutatott.

Byeol: Woaaaah...Min bácsi...köszönöm. De...de ezek neked honnan voltak?

Min: "Hyorin megöl, ha elmondom az ő meglepetését" Mondjuk úgy, hogy nem az enyémek, de a tulajdonosuk már nem használja őket így a tieid lehetnek.

Közben Hyorin néni is feltűnt a konyhában.

Hyorin: Kre...boldogok vagyunk, hogy örülsz nekik. Úgy sem tudtunk velük semmit sem csinálni.

Byeol: 아~ 정말 감사합니다 아줌마~~

Byeol: Hyorin néni a reggeli nagyon finom volt, köszönöm.

Hyorin: Oh...Byeol-ah gyorsan készülj, mert vendéget várunk.

Byeol: Ilyen korán?

Min: Igen. Végre hazalátogat a fiunk.

A fiúk? Mi folyik itt? Honnan jön haza?

Hyorin: Chanyeol nagy segítségedre lesz, ma majd bemutatkoztok. Ő még nem ismer téged és nem is tud az érkezésedről, na de siess, siess.

Nem nagyon értem mi folyik itt, de visszamentem a szobámba és elkezdtem készülődni.